2013. 09. 29. – Szentháromság ünnepe u. 18. vasárnap (Balázs Viktória)

Dátum: 
2013. 09. 29.
Igehirdető neve: 
Balázs Viktória
Ige helye: 
Mt 5,38-45
Alapige: 

Hallottátok, hogy megmondatott: Szemet szemért, fogat fogért. Én pedig azt mondom nektek, hogy ne szálljatok szembe a gonosszal, hanem annak, aki arcul üt jobb felől, tartsd oda másik arcodat is. Ha valaki pereskedni akar veled, és el akarja venni az alsó ruhádat, engedd át neki a felsőt is. Ha pedig valaki egy mérföldnyi útra kényszerít, menj el vele kettőre. Aki kér tőled, annak adj, és aki kölcsön akar kérni tőled, attól ne fordulj el.” “Hallottátok, hogy megmondatott: Szeresd felebarátodat, és gyűlöld ellenségedet. Én pedig azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket, hogy legyetek mennyei Atyátoknak fiai, aki felhozza napját gonoszokra és jókra, és esőt ad igazaknak és hamisaknak.

Prédikáció: 

A második világháborúban, a hadsereg egyik parancsnoka azt a feladatot kapta, hogy foglaljon el egy kis falut az ausztriai Tirol tartományban. Kemény fegyveres ellenállásra lehetett számítani azon a vidéken, de a megszállók hatalmas erőfölényben voltak. Tudta, a győzelem csupán idő kérdése.
A parancsnok önbizalma azonban kissé megrendült az egyik hadifogoly szavai hallatán: ’Tirolt lehetetlen bevenni, mert legyőzhetetlen hadvezérük van!’
A parancsnok nem értette ezeket a szavakat, de mégis óvatos lett, és megkétszerezte haderejét, így készült a támadásra.
Amikor a hadsereg átkelt az alpesi hágón, a domboldalon szabadon legelésző állatokat és a földeken
teljes nyugalommal dolgozó parasztokat láttak, mintha észre sem vették volna, hogy mi van készülőben.
„Lehetséges, hogy nem számítanak ránk, de az is lehet, hogy csapdát állítottak nekünk” – gondolta a parancsnok. Továbbvonultak a falu felé. Bár a felfordulás miatt asszonyok és gyerekek jelentek meg a házak ajtajában, senki sem pánikolt. Szemmel látható nyugalommal figyelték a menetelő katonákat, majd visszatértek mindennapi teendőikhez, mintha mi sem történt volna, mint akiknek nincs mitől félniük.
A parancsnoknak már nagyon nehezére esett kordában tartania seregét. A katonák szóba elegyedtek a gyerekekkel. Egy idősebb baka integetett egy ház küszöbén álló kislány felé. ’Éppen úgy néz ki, mint az én kicsi lányom!’ – szólt elérzékenyülve.
Amikor a falu főterére értek, és megálltak a városháza előtt, biztosak voltak benne, hogy azonnal nagy küzdelem kezdődik, de csak egy idős, ősz hajú ember lépett ki a hivatalból, aki egyszerű ruhába volt öltözve.
’Üdvözöllek, testvérem!’ – köszöntötte a parancsnokot. A parancsnok keményen válaszolt neki: ’Hol vannak a katonák?’
’Nálunk nincsenek katonák’ – felelt a polgármester.
’Mi azért vagyunk itt – kiabált a parancsnok – hogy elfoglaljuk ezt a falut!’
’Senki sem fog az utatokba állni’ – válaszolta az öregember.
’Nincs senki, aki harcolna velünk?’
’Nincs. Itt senki sem fog harcolni. A mi vezérünk Krisztus, Aki más úton vezet bennünket, nem a harc útján.’
A parancsnok nem erre számított. Röviden tanácskozott a tisztekkel, majd visszavonulót fújt, és csapatával együtt elhagyta a falut. Később a következőket jegyezte fel naplójában: ’A falu megszállása lehetetlen volt. Hiába adtam volna ki tűzparancsot, az embereim aligha lőttek volna a ránk mosolygó férfiakra, nőkre vagy gyerekekre.
A feletteseimnek azt jelentettem, hogy erőnkön felüli ellenállásba ütköztünk. Azáltal, hogy ezek az egyszerű emberek Jézus Krisztus vezetésére bízták magukat, valódi győzelmet arattak felettünk.’

Szeretett Testvérek,
más út, mondja a falu idős polgármestere. Nem a harcé se nem az erőszaké, hanem valami másé. Nevezzük ezt az utat egyelőre harmadik útnak.
Azért harmadiknak, mert Jézus megjelenése előtt úgy hiszem két lehetőség, két út volt az erőszakkal szemben. Vagy az, hogy ellenállok és az erőszakra erőszakkal válaszolok, vagy pedig az, hogy némán eltűröm az erőszakot, és vállalom az áldozat szerepét. Csakhogy mindkét hozzáállással éppen az a baj, hogy az erőszak pozícióját erősíti és annak létét és megkerülhetetlenségét hitelesíti.
De Jézus mutat egy harmadik utat. Egy olyan lehetőséget, ami nem szolgálja ki a hatalmat, és ezzel nem erősíti az erőszak pozícióját. Ez pedig nem más, mint az aktív erőszakmentes ellenállás lehetősége. Ezt a programját hirdeti meg Jézus Hegyi beszédben. De mit is jelent ez pontosan?
A mindenkor uralkodó rendszer ideológiája és eszköze az erőszak. Sokan hittek már benne. Sokan gondolták – és gondolják még ma is azt –, hogy az erőszak az, ami megoldja a problémát, ami helyreállítja a rendet, megóvja a békét és végső soron megment a káosztól. Ennek értelmében ahhoz, hogy rendezett világunk fennmaradjon, újra és újra szükség van az erőszakra.
Ezt a felfogást utasítja el Jézus és azt mutatja meg, mit is jelent a mindenkor uralkodó rendszerrel szembeni ellenállás.

Testvérek,
az erőszak olyan régi, és hatása olyan erővel él bennünk, hogy azt el sem hinnénk!
Az erőszak egyidős az ősi mítoszokkal. A babiloni teremtésmítosz szerint Marduk megölte és feldarabolta a káoszt szimbolizáló Tiamatot, hogy testrészeiből teremtse meg a világot. Ennek alapján a a káoszból teremtetett a rend, és a kozmoszt az erőszak alapozta meg, a világ arra épül. Az erőszak eszerint alapvető tény, mely magát a teremtést is megelőzi.
A mi teremtéstörténetünk vitatkozik ugyan ezzel, amikor a teremtést Isten akarata szerinti jónak minősíti. Sajnos azt azonban nem lehet elvitatni, hogy a teremtménnyel együtt az erőszak is megjelenik Isten jónak nevezett világában, amikor megtörténik az első gyilkosság. És a sornak, az erőszakos tettek sorának sajnos nincs itt vége.

Akár a világtörténelem megrázó eseményei, akár a saját életünk megrázó eseményei jutnak most eszünkbe. Mert ne higgyük azt Testvérek, hogy erőszak csak fegyver vagy diktatúra által jöhet létre. Erőszak mindaz, ami a másikat semmibe veszi, ami a másikat eltiporni akarja; minden olyan tett, amit nem a szeretet mozgat. Ennek alapján kérdem: sose voltunk még erőszakosak? Sose alkalmaztuk még az erőszak eszközeit? Amikor el akartuk érni valamilyen célunkat sose éltünk még vissza a hatalmunkkal? Szülő a gyereke felett, vagy épp fordítva, gyerek a szülei felett; férj, vagy feleség a házastársa felett, vezető a beosztottja felett, és a sort megint csak folytathatnám. Vagy sose akartuk még megtorolni valamilyen módon azt, ha valaki így bánt velünk?

Jézus mindez ellen fellép, amikor azt mondja, hogy közöttetek ne ez legyen a rend, ti ne szálljatok szembe a gonosszal.
A mózesi törvény – melyet a jog jus tallionis-ként, vagy tálió elvként ismer- azon az alapelven nyugszik, hogy a bosszúnak, a büntetésnek ugyanolyan jellegűnek és mértékűnek kell lennie, mint amilyet a büntetendő cselekmény okozott. Ez a törvény az igazságosság ősi megnyilvánulása. Ez szerepel már ie. 2000 körül is Hamurappi törvénykönyvében is. Általánosan ismert elv volt ez, és enyhítést jelentett a korábbi gyakorlathoz képest, előtte ugyanis a szemért életet, fogért életet elv volt gyakorlatban. Így a szemet-szemért fogat-fogért már enyhébb volt, és elmozdulást jelentett az igazságosság irányába.

Ám Jézus ezt is elutasítja, erre az ősi elvre, erre a zsidóknak Mózes által adott törvényre is azt mondja, hogy ez nem jó! Ez kevés! Ennél több kell! Na de mi többet adhat az ember annál, minthogy csak azt kéri számon a másikon, ami jogosan számon kérhető? És miért akarna bárki baleknak látszani azáltal, hogy nem száll szembe a gonosszal, és nem ragaszkodik az igazához, amikor őt az jogosan megilletné?
Testvérek, nincs jobb válaszom, mint az, hogy azért, mert Jézus ezt kéri tőlünk. Mert ezt adja nemcsak követendő példaként elénk, de új törvényként is. Hogy ha valaki a keze jobb, azaz külső oldalával megüt, ami a kor egyik legnagyobb sértésének számított, te tartsd oda a másik arcodat is. Vagy ha valaki pereskedik veled – és szintén a kor szokása szerint – mindenedet elperelheti tőled, és te csak a felső ruhádat tarthatod meg, akkor te add oda neki még azt is, és ha tetszik, légy teljesen nincstelen. És szintén a jog szerint, ha valaki egy mérföld megtételére volt kötelezhető, te magadtól ajánlj fel egy újabb mérföldet. És mindezt nem azért, hogy totálisan balféknek tűnj, vagy éppen az áldozat szerepében tetszelegj magad és mások előtt. Hanem azért, mert az erőszakkal szemben éppen ezzel kerülheted el mind a passzív belenyugvás, mind pedig az aktív erőszakos ellenállás csapdáját egyaránt. Mert erre tanított minket Jézus, és mert Ő maga is e mentén élt, és ezt mutatta meg nekünk is. E három példagesztussal olyan cselekvési modellt állít elénk, mely révén az áldozat szerepére kijelölt személy átveheti a kezdeményezést, kizökkentheti szerepéből a rutinos erőszaktevőt és visszaverheti a támadást. Úgy győzhet, hogy közben nem válik erőszakossá, és úgy háríthatja el a támadást, hogy közben nem ellenfelét szorongatja meg vagy teszi semmissé, hanem magára az erőszakra mér csapást. És mivel elsősorban nem magát védi, képes az erőszak leleplezésére és legyőzésére.

Ez a harmadik út, ez az aktív erőszakmentes ellenállás programja, ez Jézus útja. Erről az útról beszélt ma nekünk. És Ő maga is ezt az utat választotta, mikor azt mondja Péternek a Gecsemáné kertben, mikor érte mennek a római katonák, hogy elfogják, hogy tedd vissza kardodat a hüvelyébe. Ezt az utat választotta akkor is, mikor nem hívta a légiónyi angyalsereget, hogy mentsék meg a kereszttől. És maga a kereszt sem volt más, mint ez az út, a kereszt is erről tanúskodik. Ártatlanul, vádlóit és gyilkosait nem vádolva, hanem még a halál árnyékában is értük imádkozva mutatja meg nekünk, mai tanítványoknak, hogy ez az út igenis járható és élhető. És van alapja annak, amit Pál apostol mond: „Ne győzzön le téged a rossz, hanem te győzd le a rosszat jóval!”

Szeretett Testvérek!
Jézusnak sokba került az, hogy minderre megtanítson minket. Egész életével és halálával azt hirdette és azt élte elénk, hogy lehet úgy élni, hogy minden tettünket a szeretet irányítja és mozgatja. Hogy az erőszakra erőszakkal való felelés tényleg csak mítosz. Kétségtelen, nagyon ősi, és jól belénk égett, már-már alapelvként mindent mozgató elv, de mégsem uralkodó hatalom az életünk felett. Mert dönthetünk.
Dönthetünk úgy, hogy úgy élünk, ahogyan azt Mesterünktől láttuk és megtanultuk. Dönthetünk úgy, hogy nem állunk be a sorba, még ha ez lenne is a könnyebb út. És dönthetünk úgy, hogy az igazságszolgáltatást átengedjük Isten kezébe. Dönthetünk úgy, hogy Jézus útját, a harmadik utat választjuk.

Ez persze nem könnyű, amikor jogos, vagy vélt igazságomat érvényre akarom juttatni, amikor nem akarok baleknak tűnni. Na de mikor volt könnyű a Jézus-követés? És mikor volt könnyű felvenni a saját keresztünket? Úgy hiszem, egyedül ez sem megy nekünk. De kérhetjük, erre is kérhetjük Urunkat. És hiszem, hogy Ő meg tudja adni nekünk a szükséges erőt és alázatot ahhoz, hogy az erőszakra ne erőszakkal válaszoljunk, hogy ne a másik embert akarjuk legyőzni, hanem az Ő példájából merítve magát az erőszakot leplezhessük le. Úgy legyen. Ámen.

Urunk Istenünk!
köszönjük házad csendjét és benne a veled és egymással való találkozást. Köszönjük, hogy jelen vagy közöttünk életet adó Lelkeddel, és köszönjük, hogy életünkben is jelen akarsz lenni.
Te látod azt Istenünk, hányszor voltunk már szeretetlenek. Hányszor lendült kezünk ütésre simogatás helyett, vagy hányszor nyílt szánk hangos, bántó szavakra erősítés, vigasztalás helyett. Néha úgy érezzük, túl sok az, amit tőlünk kérsz. Túl nehéz szeretni azt, aki nem szeret engem, túl nehéz nem odamondani egy-egy jól irányzott mondatot, ami a megsemmisítés reményével kecsegtet. Ha bántanak minket, nem akarunk baleknak tűnni, hanem a magunk eszközeivel próbáljuk megvédeni magunkat. Lehet, hogy ez olykor erőszakosnak tűnik, és nem a békét munkálja, de valahogy mégiscsak érvényt kell szereznünk jogainknak. Ezt a törvényt hirdette Mózes is, és ementén állhat a világ rendje is fenn. És szavaid megütközést keltenek bennünk akkor, mikor azt mondod, hogy lehet máshogyan is. Létezik más út is az erőszakosságon túl. Te azt mutatod meg nekünk, és azt mutatta egész földi életed, hogy létezik egy olyan út is, amit a szeretet vezérel. Nehezen talál erre az útra a lábunk. Sokszor nehéz nekünk mindaz, amit Te kérsz tőlünk. Be kell látnunk, hogy a magunk erejéből ez sem megy, mint ahogyan nélküled nem működik semmi jól az életünkben.
Urunk, így kérünk, légy irgalmas hozzánk. Add nekünk azt a lelkületet, amely nem akarja legyőzni a rosszat rosszal. Add, hogy ne a magunk igazát keressük, ne ragaszkodjunk elképzeléseinkhez, vágyainkhoz, add, hogy ne akarjunk bosszút állni, hanem tudjuk átengedni az igazságszolgáltatást neked.
Így kérünk, légy velünk és mindenkivel, aki ma nem tudta velünk ünnepelni szereteted ünnepét. Légy azokkal, akiket bántottak, akiket elhagytak, akik betegek, akik félnek. Légy mindenkivel, aki ártatlanul áldozattá vált. Velünk pedig láttasd meg, hogy ne a magunk igazához ragaszkodjunk, hanem egyedül tehozzád. Mert ha Te velünk és bennünk élsz, veled együtt képesek lehetünk továbbmenni a hozzád vezető úton.
Ámen.

oldal tetejére